Egyszerre voltak a holokauszt áldozatai és szemtanúi, a tragikus események megörökítői azok a Magyarországon viszonylag ismeretlen művészek, akiknek alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítása mutatja be.
Az utóbbi évek kiemelkedő képzőművészeti eseménye volt Sean Scully 2020-as retrospektív kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A 79 éves ír-amerikai festőművész most a műveivel együtt visszatért; a minap megnyílt kamaratárlatán a Szépművészeti Múzeumnak adományozott munkái láthatók.
A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.
A TechnoCool című tárlat annak az 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltás utáni évtizedet felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága is meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, a bennük felvett kérdésekben is megjelent. A nosztalgia és a rácsodálkozás is garantált.
Szombaton nyit a múzeum, de akit a Gulácsy-tárlat érdekel, az csalódni fog.
A hétvégi heves esőzések miatt a múzeum több kiállítótere is beázott, a hét második feléig zárva is tart a múzeum.
Állítólag Gulácsy-képeket is le kellett venni a falról.
Gulácsy Lajos vágyainak és félelmeinek, éber álmainak és felhangolt nappalainak képei augusztus végéig nézhetők meg a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) nagyszabású, látogatóbarát tárlatán. A Plesznivy Edit és Bellák Gábor kurátorok által rendezett kiállítást nem érdemes kihagyni.
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
Már az előző század 20-as évei elején tervezték, hogy legyen közös kiállítása Budapesten a két különc zseninek, Gulácsy Lajosnak és Csontváry Kosztka Tivadarnak. Akkor nem jött össze, most viszont, ha nem is egy épületben, de egyszerre látható a két festő életmű-kiállítása.
A tavalyi év minden tekintetben a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb kiállítási éve volt, de idén is érdemes lesz ellátogatni a Városligetbe, vagy épp fel a Nemzeti Galériába. A francia és a magyar zsenik nagyszabású tárlatain kívül a 90-es évek technokorszakának hazai művészeti megjelenését is megismerhetjük ősszel. És ez még nem minden.
A nagy sikerre való tekintettel a tervezettnél két héttel tovább, november 28-ig látogatható a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter Valós látszat című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).
Magyarországon először mutatják be a különféle listákon rendre a ma élő legjelentősebb festőnek nevezett Gerhard Richter teljes, megdöbbentően szerteágazó életművét. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása nemcsak hatalmas dobás, de lenyűgöző is.
Gerhard Richtert a 20. század óta élt legjelentősebb festők egyikének tartják, életéről Oscar-jelölt film is készült.
A londoni Tate Modern és a párizsi Pompidou Központ műtárgyvásárlásait támogató magyar üzletemberek idehaza is múzeumi mecenatúrába fogtak.
Az Esterházy-gyűjtemény megszerzésének 150. évfordulójára kiadott Papír/forma című kötet több száz kiemelkedő alkotást mutat be, az ünnepi tárlat pedig augusztus közepéig tekinthető meg.
Nehéz lesz megkerülni ezekben a napokban és hetekben a meccsek gravitációs erejét, de nem lehetetlen, mert van élet és van nyár a labdarúgó-Eb-n túl is. Mi minden napra keresünk és ajánlunk valamit, amivel ki lehet tölteni a focival párhuzamos világot. Most épp remekművekkel a múzeum hűvösében.
A Magyar Nemzeti Galériában Magyarországon először látható átfogó tárlat a XIX. századi lázadó mozgalom művészetéről.
Egy regisztráció, és van is rá esélyünk, hogy a 3-12 éves gyerekünk elkezdjen érdeklődni a kultúra iránt.
